Mit jelent az energiaosztály a rezsiszámládon?
Az A+++ és az I nem marketingcímke, hanem egy kiszámolt szám. Megmutatjuk, mit mér, és mit nem – és miért nem egyenlő a betű a havi számlával.
2026. 08. 26. · frissítve 2026. 09. 06. · 4 perc olvasás
Az energetikai tanúsítványon szereplő betű – 2023 novembere óta A+++-tól I-ig – nem szubjektív minősítés, és nem is a ház állapotának összbenyomása. Egyetlen kiszámolt mennyiségből származik: az összesített energetikai jellemzőből, jelölése Eₙᵣₑₙ, mértékegysége kWh/m²·év.
Mit mér ez a szám?
Azt, hogy egy négyzetméter fűtött alapterületre évente mennyi primer energia jut a ház üzemeltetéséhez. A primer energia nem az, ami a mérőórán átfolyik: a szolgáltatáshoz szükséges energiát írja le a kitermeléstől a lakásig, a szállítási és átalakítási veszteségekkel együtt.
Ezért van, hogy 1 kWh villamos energia primer energiában többet ér, mint 1 kWh földgáz – az áram előállítása és szállítása maga is energiába kerül.
A mutató a következőket tartalmazza:
- fűtés
- használati melegvíz
- szellőzés és a segédenergiák (keringtető szivattyú, ventilátor)
- lakóépületnél a világítás nem, nem lakóépületnél igen
Két rendelet dolgozik együtt, és érdemes szétválasztani őket:
- a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet mondja meg, hogyan kell kiszámolni a mutatót, és mennyi a követelményérték: új épületre 76 kWh/m²·év;
- a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. melléklete pedig azt, melyik betű hova esik.
A lényeg, amit a legtöbben félreértenek: a skála százalékos. Nem a nyers kWh/m²·év érték adja a betűt, hanem az, hogy a ház az új épületre előírt követelménynek hány százalékán áll:
| Osztály | A követelmény %-ában | kWh/m²·év-ben |
|---|---|---|
| A+++ | ≤ 0% | nettó energiatermelő |
| A++ | 0–50% | 0–38 |
| A+ | 50–90% | 38–68 |
| A | 90–100% | 68–76 |
| B | 100–130% | 76–99 |
| C | 130–160% | 99–122 |
| D | 160–200% | 122–152 |
| E | 200–250% | 152–190 |
| F | 250–310% | 190–236 |
| G | 310–390% | 236–296 |
| H | 390–500% | 296–380 |
| I | > 500% | 380 felett |
Egy meglévő háznál a 76 kWh/m²·év ritkán reális cél. Ezért ad a 9/2023 külön, enyhébb követelményt jelentős felújításra: az a ház alakjától függ, és jellemzően 110 és 150 kWh/m²·év közé esik.
Amit az energiaosztály nem mond meg
Ez a leggyakoribb félreértés forrása: az energiaosztály nem a te számládat írja le. A számítás szabványos használatot feltételez – meghatározott belső hőmérsékletet, meghatározott melegvíz-fogyasztást, meghatározott szellőzési ütemet.
A valóságban:
- ha 20 °C helyett 23 °C-ot tartasz, a fűtési igény nagyjából 15–20 százalékkal nő;
- ha csak két helyiséget fűtesz, jóval kevesebbet fizetsz, mint amit a tanúsítvány mutat;
- ha négyen zuhanyoztok naponta, a melegvíz tétele a szabványos érték fölött lesz.
Az energiaosztály tehát az épületet minősíti, nem a háztartást. Két azonos osztályú házban élő család számlája jelentősen eltérhet – és ez nem hiba, hanem a mérőszám definíciója.
Akkor mire jó?
Éppen arra, amire való: összehasonlításra. Két ingatlan között azt mutatja meg, melyik igényel több energiát azonos használat mellett. Vásárláskor ez a rejtett költség mérőszáma – az a tétel, amit a vételár nem tartalmaz, de amit onnantól minden hónapban fizetsz.
Egy H osztályú és egy D osztályú, azonos méretű ház között az éves fenntartási különbség több százezer forint is lehet. Húsz év alatt ez összemérhető a vételár különbségével.
Melyik osztályból hova érdemes eljutni?
Nem a betű a cél, hanem a megtérülés. A H-ból E-be jutás jellemzően olcsóbb és gyorsabban megtérül, mint a C-ből B-be jutás – az első lépések mindig a nagy hőveszteségeket szüntetik meg, a későbbiek egyre kisebb maradékot csipkednek le egyre drágábban.
Hogy a te házadnál hol van ez a fordulópont, azt a felújítási sorrend számítása mutatja meg: minden lépéshez költséget, éves megtakarítást és megtérülési időt rendel.
2018 óta foglalkozik épületenergetikával. A cikkek mérnöki állításai mögött ugyanaz a számítási motor áll, mint a kalkulátorban.
Számolja ki a saját házára: a kalkulátor a költségkeretéhez igazítja a felújítási sorrendet.
Kalkulátor indítása →